Bolgár és német kutatók egy csoportja a vízilófélék egy eddig ismeretlen fajára bukkant Kárpát-medencei expedícióján. A felfedezést többek között a Semmelweis Egyetem szakértői is igazolták. Georgij Heinemann, az expedíció egyik tagja a riporterek kérdésére válaszolva elmondta, az új faj - melyet Schmittopotamus plagizius-nak neveztek el - több szempontból is különleges. Szokatlanul vastag bőre gyakorlatilag sérthetetlenné teszi nemcsak a rovarok és egyéb élősködők támadásával, de a választópolgárok felelősségre vonási kísérletével szemben is. Jól bánik a golyóstollal és a fénymásológépekkel. Leggyakoribb előfordulási helye a budapesti Sándor-palota és a Parlament környéke.

Számtalan blog foglalkozott már a gyöngyöspatai "polgárőrökkel", és még több "jogvédő", és meggyőződéses vagy fizetett ellenzéki, akik a regnáló kormányra próbálják rákenni ezt a "barnát" is. Jelzem kellene hagyni belőle a rendszerváltás utáni összes kormánynak is.

Senki nem foglalkozik az okokkal. Miért jutottunk abba a helyzetbe, hogy egy olyan civilizáltnak távolról se, hatékonynak annál inkább nevezhető társaságra van igény országszerte. Be kéne már végre fejezni a Jobbik, és elv-társai ekézését. Ők csak azért létezhetnek, mert ebben a fene nagy demokráciában minden kormány csak tologatta maga előtt a "szén és acél országa" bánya- és nehéziparának összeomlásakor munkanélkülivé váló tömegeket. Egyszerű, kényelmes megoldásnak tűnt a kedvezményes, és rokkantnyugdíjazások intézményesítése.

Rövidtávon megoldás volt, de a közép- és hosszútávú következményei már dörömbölnek. A nyugdíjkassza már most is szép nagy hiánnyal küzd, és ha minden így marad, ez csak rosszabb lesz. A foglalkoztatottság (nem a hivatalos munkanélküliség) messze az EU-s átlag alatt, a MAGYAR gazdaság is romokban. Ha ehhez hozzávesszük még a liberálisokat, vagyis jogvédőket, már meg is van az összes hozzávaló egy kellően romlott rendszerhez, rossz közbiztonsághoz. Egy teljes generáció nőtt fel már úgy, hogy szüleit nem látta dolgozni. Segélyekből, és/vagy kisebb nagyobb lopásokból, rablásokból tartják el magukat emberhez alig méltó színvonalon. Ráadásként újra és újra tapasztalhatták, hogy bármit megtehetnek. Korábban az "elnyomott kisebbség kártya" kijátszásával, manapság viszont már az se kell hozzá, mert a helyiek félnek tőlük, az impotens igazság(?)szolgáltatás meg nem akar, és/vagy nem tud mit kezdeni velük, és nevetségesen elkeserítően enyhe büntetéssel megúszhatnak bármit, és ha mégis sittre kerülnek, a benti életkörülmények fényévekkel jobbak, mint a kinti szabadságban. Ezek után ne csodálkozzunk, ha hobbiszinten vernek tanárt, orvost, vagy bárkit, akit akarnak, lopnak kábeleket, zsilipeket, amivel a károkozáson kívül közvetlenül veszélyeztethetnek emberéleteket. Amíg nem veszik komolyabban letöltendő büntetések kiosztását, addig nem fog javulni a helyzet. Persze a büntetés önmagában nem old meg minden problémát, de legalább a garázdaságokat meg lehetne fékezni. A megélhetési bűnözés visszaszorításához már munkára is szükség van. Közmunkára, szakmunkás képzésre, a próbaidő és indoklás nélküli elbocsátás megszüntetésére, a MAGYAR vállalkozások, ipar helyzetbehozása a munkabért terhelő adó csökkentésével és a külföldi cégek adómentességének megszüntetésével. Hogy mindehhez pénz kell? Naná. Sok? "Mi az hogy! Nagyon is!" Na ehhez még több minden kell. A munka mellett szakértelemre, bátorságra a meglévő érdekszövetségek megborításához, a rövidlátó kapzsiságon való felülemelkedésre. Utópisztikusak ezek a követelmények? Na ez a legnagyobb baj.

Ja, és el kéne felejteni azt, hogy nincs cigánybűnözés. Van, és ezt a tagadói is tudják. És mind az igazolására, mind cáfolására megoldás lenne az elkövetők etnikumának nyilvántartása.

Olyan történt szerdán, amire talán még a legelvakultabb anti-orbánisták se számítottak, (legalábbis ilyen hamar). Fél évbe se telt, de a Fidesz(-KDNP) már szinte mindent meglépett, ami egy valamirevaló kommunista diktatúrában alapkövetelmény, és amit Matolcsy "a jóég tudja milyen miniszter" György nyugdíjpénztárakat nyilvánosan kivégző bejelentése koronázott meg. Mikre gondolok? A Tanú c. film segítségünkre lesz.

Megtorlás. Hogy elszámoltatják az elmúlt 8 év "kormányzásának" felelőseit, hogy (úgy tesznek mintha) rendet akarnának tenni (pl. BKV), rendben van, sőt. De ahogy csinálják...

Pelikán: Elnézést Virág elvtárs, ez az ítélet!

És hogy mi lesz a büntetés?

Pelikán József: Mit mondott az ügyvéd?
Pelikán lánya: Azt mondta, hogy majd mindent megtesz.
Pelikán József: Mennyit kapok?
Pelikán lánya: Hát az attól függ, mert lehet, hogy csak pénzbírság, de lehet, hogy a legsúlyosabb, hát szóval halál. Tetszik tudni az a kérdés, hogy apukával példát akarnak-e statuálni.
Pelikán József: Micsoda? Halál?
Pelikán lánya: A statuálás a lényeg, mert aszerint kapja apuka a büntetést.

Minden fontosabb poszton a korábbi vezető leváltása.

Virág elvtárs: Ahol nem vagyunk mi, ott az ellenség.

Megbízható (hozzáértés nem szempont) elv-társak elhelyezése megfelelő funkciókba.

Pelikán (Bástya elvtársnak az uszodában): Hé jóember, van magának jegye?

Rokonok, és egyéb pereputty indokolatlanul zsíros pozíciókba ültetése.

Virág elvtárs: Menet közben kell az önbizalmat megszerezni!

"Szakemberek" (Matolcsy) kezébe adják a gyeplőt.

Pelikán: Virág elvtárs, se ajtó, se ablak?

Be akarják szabályozni a médiát.

Virág elvtárs: Gogolák elvtársnő, egy pillanatra! Ez egy új szoknya magán, igaz?
Gogolák elvtársnő: Új, Virág elvtárs.
Virág elvtárs: Kurta. Hagyjuk a szexualitást a hanyatló nyugat ópiumának!

Oltári baromságok (Schmitt Pál alkotmányozó javaslata) elkövetésekor a megfelelő bűnbakok megtalálása.

Pelikán: Végtelenül sajnálom az ügyet, Virág elvtárs, de hát én jó előre megmondtam, hogy én ideológiailag nem vagyok elég képzett. Mert ha például Bástya elvtárs tábornoki egyenruhában úszkál abban a medencében, csak megismertem volna a vörös stráf miatt, és akkor megóvtam volna a sprickoló tömegektől. De így abban a gatyában olyan furcsán nézett ki, hogy hát talán a... fénytörés miatt. Ugye?
Virág elvtárs: Bástya elvtárs már megbocsátott. A jegyszedőt internáltuk – ő felel az egész incidensért.
Pelikán: De hát ő nem tehet semmiről! Én nem tudtam a vonalat!
Virág elvtárs: A jegyszedőnek az anyja egy malomtulajdonos kulák szeretője volt. Bevallotta.

És hogy mi ennek a vége?

Virág elvtárs: Nem baj! Nem baj. Visszasírnak még maguk engem!
Pelikán: Hát erre azért nem mernék megesküdni.

Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház igazgatójának remek ötlete támadt. Azt találta ki, hogy milyen faszagyerekek is volnánk, ha hagynánk a Nemzeti Színházban ünnepelni Erdély Romániához csatolásának 92. évfordulója kapcsán. Ez még azért tőle is gusztustalan, és érthetetlen húzás volt.

Az, hogy valaki meleg rendben van (ha nem henceg vele, nem vonul fel). Az, hogy finoman szólva megosztott volt a közönség a bemutató után, már neccesebb, de magyarázható, hogy modernizáció kell, stb. De hogy Erdély Romániához csatolását pont a Nemzetiben ünnepeljék, magyar aszisztálással? Na ennek még a gondolata is gyomorforgató. Ezt nem lehet megmagyarázni. Nem kell ahhoz Jobbikosnak lenni, hogy az első gondolatkötegben előkelő helyet kapjon a hazaáruló jelző. Ha egy szállodába tervezték volna, vagy bárhova, ami nem magyar nemzeti jelkép, megkockáztatom, talán még hír se lett volna belőle. De így...

Nem értem mi volt ezzel a direktor célja, merthogy nem hülye, az tuti, különben nem került volna az igazgatói székbe. Hogy országos botrány lett belőle, törvényszerű volt. Hogy a visszavonulás ellenére bele fog bukni, nagyon valószínű. Hogy ezzel együtt más komolyabb színháznál se lehet majd komoly pozícióban, szintén sanszos. De hogy mit nyert volna vele? Na erről halvány elképzelésem sincs. (Tegyük zárójelbe a nagyobb zsák kp opciót!) A megfejtés(eke)t komment(ek)ben várom.

Rendkívül örömteli cikket olvastam az előbb. Bár a cikk szerint a forrás a Blikk, azért bízom benne, hogy némi igazságtartalma azért van.

Az írás szerint a leendő budapesti közlekedési mammutcég leendő vezetője új - papírt felváltó elektronikus - fizetési rendszert tervezget. Bravó! De komolyan. Évek óta az első értelmes ötlet, ami a BKV-val kapcsolatban felmerült. Legalább a metrón visza lehet szorítani a bliccelést. Meg lehet szüntetni az aluljárókban egymástól 5 méterre elhelyezett BKV (saját, és kiszervezett) bérlet- és jegypéztár párhuzamosságát, vagy teljes egészében az árusítást, ha kiterjesztenék a buszokra, villamosokra is. És még a bérlethamisító, BKV-ellenőrnek és/vagy biztonsági embernek látszó köztörvényes bűnözőknek is betehetne ez az intézkedés. Mi ez ha nem színtiszta nyereség? Igaz ugyan, hogy ennek már legalább 10 éve meg kellett volna valósulnia, de inkább később, mint soha. Örüljünk, és reménykedjünk, hogy tényleg megvalósul, és további konstruktív döntések, átalakítások követik, és nem csak újabb lenyúlási projekt áll a háttérben.

Vitézy Dávidnak, és Tarlós Istvánnak munkájához jó egészséget, és kitartást kíván a zOxigén-blog!

Igen, Schmitt Pálról, országunk államfőjéről lesz szó.

Első postként lehet kicsit erős dolog rögtön egy köztársasági elnököt ekézni, de az ominózus alkotmányozási javaslatcsomag olyan típusú magas labda, amit kötelező lecsapni. Tudom, már Dunát lehet rekeszteni az elmúlt napokban róla, vagy munkásságáról megjelent írásokkal, épp ezért én megkímélném ezen blog olvasóit a mű elemzésétől, hisz megtették ezt már sokan. Ezért én inkább a jelenséggel, valamint az államfő személyével foglalkoznék.

Kezdjük a postot ihlető dokumentummal. Ez ugye egy az Elnök Úr útmutatásain alapuló, a KEH egyik hivatalvezetője által jegyzett javaslatgyűjtemény az új magyar Alkotmányhoz. Egy olyan törvényhez, amit az átlagember soha nem fog elolvasni, és aminek jelentőségét ellentmondást nem tűrően, folyamatosan csökkenti a Parlamentben 2/3-os többséggel bíró, - az összes választásra jogosult polgár szavazatának 34% (1. ford.) illetve 25%-át megszerző - kormány(koalíció). Ez alapján nem teljesen mindegy, mi áll benne? De. Viszont a Fidesznek ez egy szimbólum. A hatalom szimbóluma. Bebizonyíthatják, hogy akármit megtehetnek, mert a Nép által rájuk ruházódott az abszolút hatalom. Megalkothatják az kontroll nélküli kormányzást lehetővé tévő alaptörvényt. Megtehetik. De kapkodnak. Ötletelnek, közben nem marad idejük, energiájuk a hatások felmérésére, de mint látjuk egy egyszerű helyesírás-ellenőrzésre sem. És ez szomorú. Megint a minőség elé helyeződik a mennyiség, vagy esetünkben a gyorsaság. Dícséretes a tenni akarás, hisz sok évet elpazaroltunk a rendszerváltás óta eltelt időszak kormányainak töketlenkedései miatt. De nem kéne annyira kapkodni. Nem dől össze a világ, ha előtte leülnek a téma szakértőivel konzultálni, vagy átolvassák beterjesztés/elfogadás előtt, és akkor talán kevesebb marhaságot kellene utána kijavítani, és kevésbé válnának röhejessé. Mint most Schmitt Pál.

A munkatársai összedobták neki, de láthatóan se a készítők, se az Elnök Úr nem olvasták el a végeredményt. Hogy ez az igénytelen produktum személyének szól-e, vagy csak simán a készítőknek volt túl nagy falat, nem tudhatjuk. Viszont legalább gyorsak voltak. Mint amikor a "törvénykezés motorja" berohangál a Parlamentbe aláírni. A gyorsaság jó dolog a vívásban, de az államfői poszt megkívánna némi méltóságot is. Egy első füttyentésre ugró köztársasági elnök erősen rombolja a tisztség maradék tekintélyét. Márpedig nem ártana végre a kvázi kifogástalan államfő. Eddig nem nagyon akadt ilyen. Göncz Árpádot, Árpi bácsit mindenki szerette, Mádl Ferenctől mindenki megijedt, Sólyom Lászlónak a protokoll nem volt az erőssége, Schmitt Pál pedig kicsit túlpörgött. Rendben, hogy a "főnök" keze alá dolgozik, de legalább a látszatra adjon kicsit többet.

Üdv!

Mit írjon első bejegyzésként egy kezdő blogger? Az illem azt diktálná, hogy mutatkozzon be. De lényeges egyáltalán, ki írja? Mi a fontos? A leírt gondolat, vagy az ember a klaviatúra mögött? Mint az életben majdnem minden, ez se dönthető el egyértelműen.